Érthetően a krízismenedzsment lehetőségeiről vállalkozóknak– 1. rész

Szerző:ManRisk

január 25, 2020
Kiut

A krízismenedzsment azt vizsgálja, hogyan viszonyulnak a vezetők a kockázatokhoz, konfliktusokhoz, veszélyekhez, hogyan próbálják megakadályozni a kibontakozásukat, elfojtani vagy kezelni azokat, csökkenteni az esetleges károkat, vagy akár felhasználni az ilyenkor kibontakozó új helyzeteket szervezeteik érdekében. Szakirodalom szerint a krízismenedzsment négy szakaszra bontható, úgy mint felkészülés és megelőzés, reagálás majd helyreállítás.

Megelőzés alatt értjük a lehetséges kríziseket, azok kiváltó okait, valamint hatásainak azonosítását. Ez után a kiváltó okokat, mint fenyegető tényezőket megpróbáljuk elkerülni és ezért óvintézkedéseket teszünk, vagy felvállaljuk és nem foglalkozunk vele, vagy erőforrásokat tartalékolunk az esetleges bekövetkezésekre.

Felkészülés alatt konkréten megtervezzük, hogy az egyes krízishelyzeteket milyen módon kezeljük, és felkészülünk a tervek alapján azok bekövetkezésére (p.: alternatív erőforrások beszerzése, szerződések megkötése, oktatások vagy tájékoztatók megtartása stb.).

Reagálás esetén elsődlegesen a terveket megpróbáljuk alkalmazni és bizony sok vezetői döntést, azonnali intézkedést kell meghozni. Egy vállalkozás (vagy akár kormány) esetében a reagálás kritikus pont, mely a jövő kimenetelét nagyban befolyásolja.

Ez után következhet a helyreállítás, amikor is megint elővesszük a régi, vagy a reagálás alatt keletkezett terveket és azok alapján megpróbálunk visszaállni a krízis előtti állapotba, vagy egy teljesen új állapotba – szintén vezetői döntés alapján.

Hogyan is készülhetünk fel egy krízisre, üzletmenet folytonosság biztosítási nézőpont

Az üzletmenet folytonosságra jó esetben viszonylag nyugalmas időben készülnek a szervezetek, olyan időben, mikor a szervezetre viszonylag kevés külső teher hárul, nincsenek különleges, nem várt események és fenyegetettségek. Ekkor a folyamatok normál üzletmenet szerint futnak le.

Normál, tervezett felkészülés alatt kerül sor a vonatkozó stratégiai meghatározására, a kritikus üzleti folyamatok azonosításához az üzleti hatáselemzésre és az folyamatokat kiszolgáló erőforrások kockázatelemzésére.

Elkészülnek a különböző tervek és szcenáriók az erőforrások kiesésére. Ezek tartalmazzák a helyreállítási és újraindítási célokat és terveket, a kritikus működési folyamatok és funkciók áthidaló megoldásait (pl.: tartalék helyszín, helyettesítő munkakörök azonosítása, támogató folyamatok kialakítása stb.) is.

Elkészülnek a rendszer és erőforrás szintű katasztrófahelyreállítási tervek is

Jó esetben még a tervek tesztelésére is sor kerül és elindulnak a szükséges beszerzések, infrastruktúra és folyamatmódosítások, oktatások.

Mit is csinálhatunk a mostani helyzetben?

Jelenleg a helyzet nem nevezhető normálnak, a Covid19 miatt szükségállapotot hirdettek a kormányok. Mit is lehet ilyenkor tenni? Nagyon sok a bizonytalan tényező, de az biztos, hogy a kormány, ahogy ez már Magyarországon is megtörtént az ország működéséhez és az állampolgárok védelméhez elengedhetelen, létfontosságú területekre fog fókuszálni. Sokaknak lehet ez nem újdonság, de számos rendelet, jogszabály és ajánlás született már ezekről mind nemzeti, mind európai uniós szinten. Jó esetben, tételezzük fel, hogy ezek a létfontosságú területek fel vannak készülve egy ilyen jellegű katasztrófára is.

Egy kicsit jó és egy kicsit rossz hír

Kicsit rossz hír, hogy a vállalkozások a jelenlegi helyzetben valószínűleg teljes egészében nem használhatják a meglévő terveket (minden tiszteletem azoké, akik konkrét és használható tervekkel rendelkeznek és azokat még alkalmazni is tudják), így számos módosítást és azonnali döntést kell meghozni vezetői szinten. Mi okból is nem használhatják? Mert túl sok a bizonytalan tényező a vállalkozás külső környezetében, mert a fenyegetettség nem lokális, világ szintű krízisről beszélünk stb. A hír csak azért kicsit rossz, mert ebben az esetben sokkal gyorsabb lehet a reagálás, a kész tervek alapján sokkal jobb és pontosabb döntések hozhatóak, a szükséges plusz erőforrások már rendelkezésre állnak.

Kicsit jó hír, annak, aki egyáltalán nem készült krízis, illetve katasztrófa tervekkel, hogy hogy mivel a meglévő tervek nem használhatóak teljes egészében, illetve azok egy része felesleges – hisz a szcenáriók csak egy bizonyos része érintett, pár szabály mentén a hátrányt még be lehet hozni (vagy legalább meg kell próbálni behozni) .

Folyt. köv .

Érdekelhet még…

Az Európai Kiberbiztonsági Keretrendszer

Az Európai Kiberbiztonsági Keretrendszer

ENISA - Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA). ENISA célja Európa-szerte egységes, magas szintű kiberbiztonság megvalósításaA 2004-ben létrehozott Ügynökség hozzájárul az egységes uniós kiberpolitikához, elősegítve ezzel, hogy a kiberbiztonsággal...

Export üzleti kommunikáció csalások elleni védelme a kibertérben

Export üzleti kommunikáció csalások elleni védelme a kibertérben

Biztonságos Export, biztonságos utalások!A kibertámadások száma jelentősen megnőtt. Az online bűnözők és csalók elsődleges célja a mihamarabbi vagyonszerzés. Ennek egyik lehetséges módja a BEC (üzleti e-mail kompromittálódása) üzleti folyamat-beékelődéses támadás,...

Versenyképesség növelése biztonságosan

Versenyképesség növelése biztonságosan

Versenyképesség növelése – biztonságos adatok, biztonságos folyamatok, biztonságos beruházások, biztonságos üzletTechnikai sportoknál nem biztos, hogy az fog nyerni, aki a legjobb és leggyorsabb vezető, hanem az, aki beér a célba. Vállalkozásoknál nem biztos, hogy az...